Sejttechnika éget e zsírt. Uploaded by

Bankok Az állattenyésztés típusai.

• Fogyás míg ttc
• Az állattenyésztés típusai. Összegzés: Állattenyésztés
• Milyen gyakran kell takarmányozni a beltéri növényeket. Műtrágyák szobanövények otthon

Összegzés: Állattenyésztés Bár az állattenyésztés alapelvei nem térnek el lényegesen a növénynemesítés alapelveitől, mégis számos jellemző tulajdonsággal rendelkeznek. Tehát az állatoknál csak nemi szaporodás van, a generációváltás ritkán több év után következik be, az utódokban kevés az egyedszám.

2. Csinálsz fogyni fogyni
3. 14 napos zsírégető kihívás
5. Fogyás házilag
6. Fogyás korai tünete a hiv

Különösen hangsúlyos módosító hatása van a tényezőkre külső környezet és a genotípus elemzése nehéz. Ezért fontos szerepet kap a fajtára jellemző külső jelek összességének elemzése.

Az állatok háziasítása valószínűleg 10 —12 évvel ezelőtt kezdődött. Főleg ugyanazokon a területeken zajlott, ahol a termesztett növények sokféleségének és eredetének központjai találhatók.

A háziasítás a szelekció stabilizálásának hatásának gyengüléséhez vezetett, ami élesen növelte a variabilitás szintjét és kibővítette spektrumát. Ezért a szelekciót azonnal háziasítás követte. Nyilvánvalóan eleinte öntudatlan szelekció volt, vagyis azoknak a személyeknek a kiválasztása, akik jobban néztek ki, szelídebb hajlamúak voltak stb. A módszeres szelekciót azonban fokozatosan kezdték használni, tudatosak és bizonyos tulajdonságok kialakítására irányultak a - olyan állatok, amelyek kielégítik azokat a különleges természeti és egyéb emberi szükségleteket, gazdasági feltételek Sok generáció tapasztalata lehetővé tette a tenyésztés szelekciójának és szelekciójának módszereinek és szabályainak megalkotását, valamint az állattenyésztés mint tudomány kialakítását.

Az állattenyésztésben gyakran keresztezési típusokat és tenyésztési módszereket vezettek be a növénynemesítésből történő extrapolációval.

Milyen gyakran kell takarmányozni a beltéri növényeket. Műtrágyák szobanövények otthon

Ennek oka az volt, hogy a növénynemesítésben a genetikai ismeretek bevezetése jóval korábban kezdődött, mint az állattenyésztésben, az állati tárgyak magas költsége, a sejttechnika éget e zsírt való kisebb számuk stb.

Ilyen extrapoláció, amelyet a az objektum sajátosságai, gyakran negatív eredményeket adtak.

Tehát különösen a beltenyésztési módszert vezették be az önporzó növények tenyésztésétől kezdve az állatok tenyésztéséig, bár később megállapították, hogy széleskörű alkalmazása ésszerűtlen volt, mivel az állatfajták nagyobb valószínűséggel felelnek meg a keresztporzók fajtái-populációi.

A fajták összetett poliheterozigóta komplexek, amelyek genotípusai egy bizonyos rendszerbe kerülnek.

Drink 1 cup before breakfast for 3 days and your belly fat will melt completely

Ezért a keresztezés fő típusa a tenyésztés, bár a beltenyésztést a testvérek, illetve a szülők és utódok közötti tenyésztéssel kapcsolatos keresztezésben is használják. Mivel a beltenyésztés homozigóta kialakulásához vezet, gyengíti az állatokat, csökkenti ellenálló képességüket a környezeti feltételekkel szemben és növeli a morbiditást.

Ennek ellenére az új fajták tenyésztésekor gyakran szükség van beltenyésztésre a fajta jellegzetesen gazdaságilag értékes tulajdonságainak megszilárdítása, azok "feloldódásának" megakadályozása és egymással nem összefüggő keresztezések során történő elsimítása érdekében.

Néha több generáción át is gyakorolják annak érdekében, hogy valamilyen fontos tulajdonságot tiszta formában megszerezzenek, majd szükséges a tenyésztés és a heterotikus utódok tenyésztése. A fajtán belüli, sőt a fajták közötti független keresztezés a fajta értékes tulajdonságainak fenntartásához és fokozásához vezet, ha az ilyen keresztezés jellemző tulajdonságok kiválasztásával jár együtt.

A keresztezés jó példája lehet az ukrán sztyeppe sertések rendkívül produktív fajtája, amelyet M. Ivanov akadémikus fejlesztett ki a helyi kinőtt ukrán sertések és a rendkívül produktív fehér angol sertések keresztezésével az első szakaszban. Ezután ismételt keresztezést alkalmaztak, a beltenyésztés több generációját, amely több kiválasztott tiszta vonalat eredményezett, amelyeket kereszteztek egymás között.

650 2002 02 03 PDF

Így a tenyésztő, kellő figyelmet fordítva az eredeti atyák kiválasztására, azok minőségére, a tenyésztés, a beltenyésztés ötvözésével és az utódok szigorú kiválasztásával a szükséges jellemzőknek megfelelően, megvalósítja elképzelését, terveit, a fajta elképzelését. A tenyésztőknél az örökletes gazdaságilag értékes tulajdonságok elemzésének fő módszerei az utódok külső elemzése és értékelése.

Egy új, értékes tulajdonságokkal rendelkező állatfaj kifejlesztése a tenyésztő tervének és a tenyésztési követelményeknek megfelelően, nagyon fontos az eredeti termelők helyes kiválasztása és minőségének értékelése.

Az értékelést elsősorban a külső, vagyis a fenotípus végzi. A külső alatt az állatok külső formáinak és tulajdonságainak teljes halmazát értjük, beleértve az alkatukat, az állat testrészeinek arányát, sőt a színét, valamint az egyes fajták saját külső "jelének" jelenlétét.

Az állattenyésztés típusai. Összegzés: Állattenyésztés

Ugyanakkor egy tapasztalt tenyésztő számára a jelentéktelen jelek fogyás a gerd érdekelnek, ő választja a főbbeket. De ugyanakkor a tulajdonságok közötti összefüggések tanulmányozása után tisztán külső jelentéktelen fenotípusos megnyilvánulások révén nyomon követhető a hozzájuk kapcsolódó nehezen ellenőrizhető, gazdaságilag értékes tulajdonságok öröklődése.

Mivel az apák kiválasztása bizonyos értelemben döntő tényező, a hibák elkerülése érdekében a tenyésztők gyakran alkalmaznak egyfajta "észlelés" előzetes kísérletet, amelynek lényege az apák utódok általi értékelése, ami különösen fontos az olyan tulajdonságok értékelésekor, amelyek hímeknél nem nyilvánulnak meg.

Az értékeléshez a hím termelők keresztezését több nősténnyel végzik, meghatározzák az utódok termelékenységét és egyéb tulajdonságait. Az öröklődés minőségének felmérése céljából, például a tenyészbikák zsírtej-tartalom, a kakasok tojástermelés szerint stb.

A háziállatok távoli hibridizációja kevésbé produktív, mint a növényeké, mivel lehetetlen legyőzni a távoli hibridek sterilitását, ha ez megnyilvánul. Igaz, egyes esetekben a rokon kromoszómakészletekkel rendelkező fajok távoli hibridizációja nem a meiózis megszakadásához vezet, hanem a ivarsejtek normális sejttechnika éget e zsírt és az embrió kialakulásához vezet távoli hibridekben, ami lehetővé tette néhány értékes fajtának a megszerzését, amelyek egyesítik a hibridizációban használt mindkét faj hasznos tulajdonságai.

Például finom gyapjú archaromerino fajtákat nyertek, amelyek az argalihoz hasonlóan olyan magas hegyvidéki legelőket is használhatnak, amelyekhez a gyapjú merinó nem fér hozzá.